Meg vagyok választva. Ötvenkét faluból negyven megesküszik rá, hogy a hazát én vagyok hivatva megmenteni. A fönnmaradó tizenkettő szintén megesküszik, hogy a hazát én fogom elárulni. Ezen községeken kivül van még egy városom, mely a haza megmentése és elárulása közt ingadozik, de a többség mégis inkább hajlandó rólam az árulást foltenni. Mindakettő egyformán nehéz és nem tudom, hogy melyik fog tőlem kitelni. A hazát elárulni: erre képtelen vagyok. A hazát megmenteni: erre nem vagyok képes. És igy előreláthatólag ugy fogom befejezni a képviselőséget, hogy se választóim, se ellenfeleim nem lesznek velem megelégedve. Egyik párt közóhajának se fogok megfelelhetni.
Tizenhat éves koromban történt meg rajtam, hogy apám egy óriási alternatíva elé állitott. Azt kérdezte ugyanis tőlem, hogy mit akarok inkább látni: akasztást-e vagy bált?
